Szociálpszichológia

A tömeglélektan, és annak kapcsolata a szociálpszichológiával

2017. február 27. 16:40 - Szocialgyak

 

     A tömeglélektan a kollektív tudat-, illetve tömegjelenségekkel foglalkozik elsősorban. A tömegjelenség az emberi tömegben tanúsított viselkedést jelenti, kollektív tudatjelenség alatt az egész társadalomban megnyilvánuló tudati jelenségeket értjük. Gustave Le Bon, francia szociálpszichológus foglalkozott az elsők között ezzel a témával, az ő elképzelése szerint az emberek tömege egy arctalan masszává olvad össze, és rendkívül befolyásolhatóvá, agresszívé, és primitívvé válik. A felelősségérzet drasztikusan csökken; fanatizmus, primitív véleménynyilvánítás, türelmetlenség veszi át az uralmat. Az ilyen, minden önálló gondolkodási képességektől mentes tömeg vezetését többnyire egy antiszociális, izgága, despotikus személy ragadja magához.

Példáknak említhetnénk a sokszor ezzel vádolt városiakat is, hogy az egyén elveszik ahogy az „emberisége” is, hisz a sürgő-forgó városban hányan mennek oda segíteni egy kisgyerekhez vagy egy sérült emberhez?  De hogy ez nem minden esetben ennyire negatív kicsengésű. Képzeljünk el egy fesztivált, ahol szintén egy tömegként a koncerten ugrálunk és alkohol nélkül is érezzük, hogy egyek vagyunk a többiekkel.

 

Forrás: http://slideplayer.hu/slide/2249882/

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szocialpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr9412279589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szocialgyak 2017.02.27. 19:42:05

Le Bon állításán kívül különböző nézetek születtek a tömeglélektannal kapcsolatosan. Allport szerint nem beszélhetünk konkrétan tömeglélektanról, mivel szerinte a tömegben is ugyanez jellemzi az embert, mint egyénileg. Míg Freud arról ír, hogy a tömeghelyzetben az elfojtott ösztönök, indulatok szabadulnak fel az úgynevezett ''ősapa'' (aki maga a vezető) segítségével. Piaget és Wallon elmélete alapján az ember gondolkozása tömeghelyzetben a primitív gondolkozás szintjére süllyed, és az én-tudatot felváltja a mi-tudat, ezáltal a gátlások könnyebben felszabadulnak és a felelősségérzet is csökken az egyénben. Smelsler elméletében pedig a tömegjelenségek kialakulásának kedveznek a kedvezőtlen szociológiai körülmények, nagyfokú társadalmi mobilitás során könnyen kialakulnak könnyen megjegyezhető, gyors és könnyű megoldást igénylő eszmék, jelszavak

Forrás: slideplayer.hu/slide/2249882/

Szocialgyak 2017.02.27. 21:44:56

Le Bon művét 10 nyelvre fordították le. A 20. században a tömeglélektan alapművének számított. Nagy hatással volt Weber és Sigmund Freud munkásságára is. Freud intenzíven foglalkozott a tömegpszichológia jelenségeivel, bár Le Bon egyes pontjaival nem értett egyet. Ilyen volt a vezető és a természet viszonyának összefüggése. Le Bon munkássága a 20. század első felében vált igazán fontossá. Hadley Cantril és Herbert Blumer az alárendelt csoportok reakcióját próbálták a médiával jellemezni.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Gustave_Le_Bon
süti beállítások módosítása