A Gestalt (Alaklélektan) irányzat Németországban alakult ki a pszichológusok körében, akik közül a náci rezsim megerősödése miatt többen Amerikába menekültek. Ott azonban a mainstream gondolkodásmódot a behaviorizmus uralta, melynek nem sok kapcsolódási pontja akadt a Gestalttal. A háború mindkét irányzatra erős hatást gyakorolt. A Gestalt képviselői a behaviorizmussal szemben a szociálpszichológiával találták meg az összhangot az emigrációban. Lewin, német Gestaltpszichológus tekinthető a modern szociálpszichológia atyjának. Ő dolgozta ki a mezőelméletet, mely szerint a személyt és a környezetet együttesen kell szemlélni. A „mező”, mint az egyént inspiráló dinamikus tér, sok mindent foglal magába (pl. az egyén szükségleteit, céljait, szorongásait stb.). A környezet (E-environment) befolyásolja az egyén (P-person) viselkedését (B-behavior). Lewin a kutatásokat összekapcsolta az alkalmazott tudással. Asch (lengyel születésű amerikai pszichológus) a gestaltos elvek alapján azt tanulmányozta, hogy az információk egymásra hatása hogyan alakítja az egyénről kialakult véleményt. Hozzá köthetők a periférikus jellemző, jelentésasszimiláció és elsőbbségi hatás fogalmak és a híres Asch-kísérlet, melyben a konformitást vizsgálja.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kurt_Lewin

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_szocialpszichologia/ch01s06.html

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/19het/pszicho/pszicho19.html

(PN)