A 20. század elején a behaviorista nézőpont uralta az egész amerikai pszichológiát, két nagy alakja J.B. Watson és B.F. Skinner A pszichológia ezen elméleti irányzata a viselkedést tekinti az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyának. Elveti az introspekció módszerét, helyette az objektív, külső megfigyelés módszerét alkalmazza. A behaviorista nézőpont elutasítja azokat a más pszichológiai elméleteket, melyek mentális folyamatokkal (például érzések, érzelmek, gondolatok) magyarázzák a viselkedést. A radikális behavioristák (mint például Skinner) azt vallották, hogy az emberi viselkedés tanulmányozásához csakis az ingereket és az általuk kiváltott viselkedést kell megfigyelni. A behaviorista irányzat uralkodó szerepének ellenére a szociálpszichológusok ellenálltak ennek az elgondolásnak és továbbra is fontosnak tartották a gondolkodás és az érzelmek viselkedésre gyakorolt hatásának vizsgálatát.
Források:
A behaviorizmus (letöltés helye: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/behaviorizmus.html; letöltés ideje: 2017.02.22.)
Smith, E. R., & Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. 61.o
Virág, Irén: Tanuláselméletek és tanulási stratégiák, 2014 (letöltés helye: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0021_04_tanulaselmeletek_es_tanitasi-tanulasi_strategiak/35_radiklis_behaviorizmus.html; letöltés ideje: 2017.02.22.)
