Szociálpszichológia

A II. világháború hatása a szociálpszichológiára

2017. február 26. 15:43 - Szocialgyak

Az 1930-as évekre a pszichológiát két fő irány jellemezte, az amerikai behaviorizmus, és az európai, főként Németországban gyakorolt alaklélektan. A '30-as évektől kezdve azonban a náci uralom terjedése miatt számos német kutató kényszerült az Egyesült Államokba emigrálni, ahol az erős behaviorista szemléletmód sok esetben nem engedett megfelelő teret munkájuknak. Kitelepülése után is kiemelkedő munkát folytatott azonban (többek között) Kurt Lewin, aki gestaltpszichológiai alapokon nyugvó csoportdinamikai elméleteivel járult hozzá az amerikai társadalmi kommunikációs folyamatok megértéséhez. Az e téren folyó kutatásra nagy szüksége volt a háborúba beszálló USA kormányának, mivel ezen időszakban kulcsfontosságú volt a polgárok attitűdjeit, szokásait irányítani, mind a fennálló élelemhiány (cél: fogyasztói magatartás korlátozása), mind a háborús törekvések támogatása céljából. Emellett a hadsereg megbízásából szociálpszichológusok foglalkoztak a katonák moráljának fenntartásával,  harci teljesítményük növelésével, így a gyakorlatban is lehetőségük akadt kipróbálni módszereik hatékonyságát. Ezek közé tartozott például Samuel Stouffer 1949-ben publikált munkája, mely katonák egymáshoz viszonyított teljesítményértékeléséről szól.

Források:

Smith, E. R., & Mackie, D. M. (2004). Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. 48-50. oldal

http://catalog.flatworldknowledge.com/bookhub/2105?e=stangorsocial_1.0-ch01_s01

https://en.wikipedia.org/wiki/Kurt_Lewin#Force_field_analysis

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szocialpszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr2412292751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

evagati 2017.02.27. 13:23:31

1930-ban megalakult Németországban a frankfurti iskola, aminek követői rendszerkritikus szociológusok, pszichológusok, filozófusok voltak. Mikor a német nemzeti szocializmus elterjedt és Adolf Hitler hatalomra jutott, az iskola Genevába, majd az Egyesült Államokba költözött át. A háború lezárta után megnőtt a pszichológia iránti érdeklődés és a második világháború szörnyűségeire a magyarázat keresés. Tesztek és kísérletek születtek arra, hogy meghatározzák mitől előítéletes az ember és, hogy mennyire alávethető egy autoriter rendszernek. Ezen elméletek nagy része a frankfurti iskola képviselőinek nevéhez kötődik. Az egyik legfőbb kutatást Adorno és munkatársai végezték, akik 1950-ben publikálták A tekintélyelvű személyiséget (TAP) amiben a „potenciálisan fasiszta egyéniséget” kutatták. Létrehozták az F-skálát; egy személyiségtesztet, amivel az egyes emberek tekintélyelvű mivoltát mérték.

en.wikipedia.org/wiki/Frankfurt_School#German_prewar_context

hu.wikipedia.org/wiki/Tekint%C3%A9lyelv%C5%B1_szem%C3%A9lyis%C3%A9g

Szocialgyak 2017.02.27. 17:35:36

Farkas Dániel
A TAP-ot követően számos, az elnyomást és a tekintélyelvűséget magyarázó elmélet jelent meg, és jelenik meg a mai napig. Sidanius és Pratto 1992-ben alkották meg a szociális dominancia-elméletet, amiben az elnyomó csoportközi viselkedésformákat magyarázzák. Altmeyernek 1996-ban jelent meg a Jobboldali tekintélyelvűség elméletének első verziója, amiben az ún. Right-wing Authoritarianism Scale (Jobboldali-tekintélyelvűség skála) segítségével lehet az egyének attitűdjét mérni.

hu.wikipedia.org/wiki/Szoci%C3%A1lis_dominancia_elm%C3%A9let

Szocialgyak 2017.02.28. 10:22:30

A II. világháború hatására nagyban fejlődött a személyiségpszichológia területe is, hiszen nagyon fontos volt, hogy a katonákat olyan munka végzésére alkalmazzák amire a legalkalmasabbak, ehhez pedig személyiségtesztek kidolgozására volt szükség.
A náci Németország létrejötte kapcsán nem csak az emberek előítéletességének mibenlétéről születtek kutatások (ahogy azt korábban említették), hanem a meggyőzés folyamatáról is (ami szintén nagyon fontos a propaganda-működés szempontjából). Ilyen volt a Carl Hovland és munkatársai által végzett Yale-program, a meggyőzés kutatása.
Szintén a háború következményeként felmerülő új kérdés volt az is, hogy az óriási traumát átélt katonákat hogyan lehet meggyógyítani, illetve a harctéri stresszt hogyan lehet csökkenteni. Ennek eredményeként végzett például Stouffer (az elsők között) csoportterápiát katonákkal és fejlesztette is nagyban ezt a módszert.
(Tordai Luca)
süti beállítások módosítása