Triplett kísérlete alapján a gyerekek teljesítménye annak köszönhetően javult, hogy egy azonos cselekvést végző társuk jelenlétében tekerték a horgászorsót. Ezt együtt cselekvő helyzetnek nevezték el, ami bizonyítottan facilitáló hatású. Azonban ebben a kísérletben még nem vizsgálták azt, hogy nem csupán az azonos cselekvést végző társak, de a közönség; legyen passzív vagy aktív, is hatással van a teljesítményre. 1930-ban Dashiell kísérletében bizonyította, hogy a passzív nézőközönség ugyanolyan facilitáló hatással bír, mint az együtt cselekvés. Tehát a facilitáció a feladat további résztvevői és a közönség jelenlétének teljesítménynövelő hatására utal. Később, további kísérletek elvégzése után, kiderült, hogy nem mindig van pozitív hatással a társ vagy közönség, sokszor éppen lerontja vagy pontatlanná teszi a feladatvégzést. Ekkor született meg a társas gátlás fogalma. De arra kérdésre, hogy mitől függ hogy jó vagy rossz hatással lesz a teljesítményre a társ/közönség csak 1983-ban derült ki Bond és Titus metaanalíziséből. Kiderült, hogy az együtt cselekvés vagy megfigyelők jelenléte csak a begyakorolt feladatok esetén teljesítménynövelő, míg rosszul begyakorolt feladatoknál lerontó. Triplett orsós kísérletében azért lehetett pozitív hatása a társaknak, mert egy viszonylag egyszerű, gyorsan begyakorolható feladatot kellett végrehajtaniuk. Azonban ez egy nagyon jó kiinduló pont volt ahhoz, hogy további kísérleteket, kutatásokat kezdeményezzenek a pszichológusok.

Forrás:
Atkinson & Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest

Bejegyzés: Az első szociálpszichológiai kísérlet

@Szocialgyak:
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_szocialpszichologia/ch01s04.html
en.wikipedia.org/wiki/Yale_attitude_change_approach

Bejegyzés: A II. világháború hatása a szociálpszichológiára

A II. világháború hatására nagyban fejlődött a személyiségpszichológia területe is, hiszen nagyon fontos volt, hogy a katonákat olyan munka végzésére alkalmazzák amire a legalkalmasabbak, ehhez pedig személyiségtesztek kidolgozására volt szükség.
A náci Németország létrejötte kapcsán nem csak az emberek előítéletességének mibenlétéről születtek kutatások (ahogy azt korábban említették), hanem a meggyőzés folyamatáról is (ami szintén nagyon fontos a propaganda-működés szempontjából). Ilyen volt a Carl Hovland és munkatársai által végzett Yale-program, a meggyőzés kutatása.
Szintén a háború következményeként felmerülő új kérdés volt az is, hogy az óriási traumát átélt katonákat hogyan lehet meggyógyítani, illetve a harctéri stresszt hogyan lehet csökkenteni. Ennek eredményeként végzett például Stouffer (az elsők között) csoportterápiát katonákkal és fejlesztette is nagyban ezt a módszert.
(Tordai Luca)

Bejegyzés: A II. világháború hatása a szociálpszichológiára

Le Bon művét 10 nyelvre fordították le. A 20. században a tömeglélektan alapművének számított. Nagy hatással volt Weber és Sigmund Freud munkásságára is. Freud intenzíven foglalkozott a tömegpszichológia jelenségeivel, bár Le Bon egyes pontjaival nem értett egyet. Ilyen volt a vezető és a természet viszonyának összefüggése. Le Bon munkássága a 20. század első felében vált igazán fontossá. Hadley Cantril és Herbert Blumer az alárendelt csoportok reakcióját próbálták a médiával jellemezni.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Gustave_Le_Bon

Bejegyzés: A tömeglélektan, és annak kapcsolata a szociálpszichológiával

Le Bon állításán kívül különböző nézetek születtek a tömeglélektannal kapcsolatosan. Allport szerint nem beszélhetünk konkrétan tömeglélektanról, mivel szerinte a tömegben is ugyanez jellemzi az embert, mint egyénileg. Míg Freud arról ír, hogy a tömeghelyzetben az elfojtott ösztönök, indulatok szabadulnak fel az úgynevezett ''ősapa'' (aki maga a vezető) segítségével. Piaget és Wallon elmélete alapján az ember gondolkozása tömeghelyzetben a primitív gondolkozás szintjére süllyed, és az én-tudatot felváltja a mi-tudat, ezáltal a gátlások könnyebben felszabadulnak és a felelősségérzet is csökken az egyénben. Smelsler elméletében pedig a tömegjelenségek kialakulásának kedveznek a kedvezőtlen szociológiai körülmények, nagyfokú társadalmi mobilitás során könnyen kialakulnak könnyen megjegyezhető, gyors és könnyű megoldást igénylő eszmék, jelszavak

Forrás: slideplayer.hu/slide/2249882/

Bejegyzés: A tömeglélektan, és annak kapcsolata a szociálpszichológiával

Farkas Dániel
A TAP-ot követően számos, az elnyomást és a tekintélyelvűséget magyarázó elmélet jelent meg, és jelenik meg a mai napig. Sidanius és Pratto 1992-ben alkották meg a szociális dominancia-elméletet, amiben az elnyomó csoportközi viselkedésformákat magyarázzák. Altmeyernek 1996-ban jelent meg a Jobboldali tekintélyelvűség elméletének első verziója, amiben az ún. Right-wing Authoritarianism Scale (Jobboldali-tekintélyelvűség skála) segítségével lehet az egyének attitűdjét mérni.

hu.wikipedia.org/wiki/Szoci%C3%A1lis_dominancia_elm%C3%A9let

Bejegyzés: A II. világháború hatása a szociálpszichológiára

Míg Triplett a társas serkentést vizsgálta, az említett Ringelmann-tanulmány (és egy későbbi, 1913-as írása is) a „társas lazsálás” jelenségéről beszél.
Ringelmann egy mezőgazdasági mérnök volt, aki megfigyelte, hogy fordított arányosság van egy csapat nagysága és aközött, hogy a tagjai egyénileg mennyi munkát fektetnek az adott feladatba, mennyire járulnak hozzá annak sikeres teljesítéséhez. Két személyközi folyamatot jelölt meg, amelyek magyarázatul szolgálhatnak arra, hogy a csoportok miért nem tudják maximálisan kihasználni a lehetőségeiket: a motiváció elvesztését és a koordináció hiányát/annak problémáit.
Úgy látta, hogy ha az emberek közösen tolnak egy szekeret vagy húznak egy kötelet, akkor egyenként kevesebb energiát és erőfeszítést invesztálnak a feladatba, mintha egyedül csinálnák.
Ez látszólag ellentmond a Triplett által leírtakkal, miszerint mások jelenlétében növekszik a teljesítmény, azonban a kettő nem zárja ki szükségszerűen egymást: ha az egyéni hozzájárulás a feladat teljesítéséhez könnyen azonosítható, akkor gyakran serkentően hatnak ránk társaink; ha pedig nehezen azonosítható, akkor pedig nagy valószínűséggel csökken a teljesítményünk.

(RL)

források:
Smith, E. R., Mackie, D. M. & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó
en.wikipedia.org/wiki/Ringelmann_effect

Bejegyzés: Az első szociálpszichológiai kísérlet

1930-ban megalakult Németországban a frankfurti iskola, aminek követői rendszerkritikus szociológusok, pszichológusok, filozófusok voltak. Mikor a német nemzeti szocializmus elterjedt és Adolf Hitler hatalomra jutott, az iskola Genevába, majd az Egyesült Államokba költözött át. A háború lezárta után megnőtt a pszichológia iránti érdeklődés és a második világháború szörnyűségeire a magyarázat keresés. Tesztek és kísérletek születtek arra, hogy meghatározzák mitől előítéletes az ember és, hogy mennyire alávethető egy autoriter rendszernek. Ezen elméletek nagy része a frankfurti iskola képviselőinek nevéhez kötődik. Az egyik legfőbb kutatást Adorno és munkatársai végezték, akik 1950-ben publikálták A tekintélyelvű személyiséget (TAP) amiben a „potenciálisan fasiszta egyéniséget” kutatták. Létrehozták az F-skálát; egy személyiségtesztet, amivel az egyes emberek tekintélyelvű mivoltát mérték.

en.wikipedia.org/wiki/Frankfurt_School#German_prewar_context

hu.wikipedia.org/wiki/Tekint%C3%A9lyelv%C5%B1_szem%C3%A9lyis%C3%A9g

Bejegyzés: A II. világháború hatása a szociálpszichológiára

@Szocialgyak: A behaviorista felfogás szerint az ember gépként működik, a környezetből kapott ingerre a szervezet automatikusan ad választ (mintha bedobnánk egy érmét egy automatába és az érmétől függ, hogy milyen csokit ad ki). Ezt az elképzelést próbálták alátámasztani az egyik leghíresebb, Watson által végzett kísérletekkel, melyeket csecsemőkön végeztek. Az alapfelvetés, hogy a baba nem fél semmitől. A legundorítóbb állatokat vitték pár napos, hetes csecsemők elé és nyomát sem tapasztalták a félelemnek, a csecsemők minden állatnak, tárgynak egyformán utánanyúltak. Amikor ezen állatok bemutatásával egyidejűleg zajt csaptak vagy erős fényhatást idéztek elő: a kisbabák megriadtak. Miután néhányszor elvégezték ezt a kísérletet, zaj nélkül mutatták be az állatokat. Ekkor már minden kísérő lárma nélkül jelentkeztek a csecsemőknél a félelem jelei. Az állat megjelenésekor ugyanazt érezték a csecsemők, mint mikor a zaj vagy fény ingerre félelemmel reagáltak.

Bejegyzés: Mi a behaviorizmus és mi köze van a szociálpszichológiához?

Az alaklélektan képvieslői az észlelés kutatása által nyert eredményiket igyekeztek kiterjeszteni az interperszonális jelenségekre is, így nagy szerepük lett a szociálpszichológia kibontakozásában.

Továbbá az alaklélektanosok munkái a későbbiekben is ösztönzést jelentettek a kutatók számára. Festinger, a század egyik legeredetibb elméletalkotója, akinek a nevével egybeforrt a kognitívdisszonancia-redukció és a társadalmi összehasonlítás elmélete, például Lewin mezőelméletéből merített inspirációt.

Bejegyzés: A Gestalt pszichológia és a szociálpszichológia kapcsolata

Ugyan a behavioristák radikális elképzeléseket vallottak az emberi viselkedés vizsgálatával, sőt, magával az emberi viselkedéssel kapcsolatban is, az objektíven megfigyelhető stimulus-reakció kísérletekkel nagyban hozzájárultak a pszichológia tudománnyá válásához - hiszen egy elképzelés, irányzat csak akkor lehet tudományos, ha mérhető és cáfolható. Ez a későbbi korok pszichológusait egyre inkább arra ösztönözte, hogy az introspekció, a karosszék-pszichológia és az érzelmek szubjektív vizsgálata mellett szükséges az elméleteik alátámasztása és bizonyíthatósága is a pszichológia fejlődéséhez.

Bejegyzés: Mi a behaviorizmus és mi köze van a szociálpszichológiához?